| Távolság és szintemelkedés adatok | |||
|---|---|---|---|
| SRSZ. | Pont neve | Résztáv | Szinte. |
| START | Pilisszentlászló, Hunyadi Vándorfogadó | 0 km | 0 m |
| 1 | Irányjelző tábla | 1,3 km | 15 m |
| 2 | Irányjelző tábla | 2,8 km | 15 m |
| 3 | Irányjelző tábla | 5,3 km | 15 m |
| 4 | Irányjelző tábla | 6,1 km | 19 m |
| 5 | Irányjelző tábla | 6,9 km | 76 m |
| 6 | Irányjelző tábla | 8,8 km | 130 m |
| CÉL | Pilisszentlászló, Hunyadi Vándorfogadó | 13 km | 297 m |
A Spartacus-ösvény a Visegrádi-hegység egyik leglátványosabb, 1930-as években kialakított, korábban szigorúan titkos vadászösvénye, amely 2015-ben vált hivatalos, zöld sávval jelzett túraútvonallá. A Pilisszentlászló és Visegrád között húzódó, sziklás, lenyűgöző dunakanyari panorámát nyújtó, egykori vadászösvényt a vadgazdálkodás csendje érdekében sokáig nem látogathatták a turisták.
A Spartacus-ösvény vagy Spartacus-vadászösvény a Visegrádi-hegység egyik sajátságos hangulatú túraútvonala; 2015 ősze óta jelzett turistaút. Jellegzetessége, hogy a hegység meredek lejtőin húzódik, hosszabb szakaszain jóformán emelkedés vagy lejtés nélkül, a szintvonalakat követve – úgynevezett szintútként –, és közben számos pontján remek kilátást biztosít a Dunakanyar térségének mélyebben fekvő részeire. További jellemzője, hogy (nevének megfelelően) hosszabb részein csak „egyemberes” a szélessége, emiatt és a közvetlenül mellette húzódó lejtők meredeksége miatt tartósan esős időben, illetve téli terepviszonyok között a bejárása kevéssé javasolt.
Elnevezése ma már két- vagy talán többféle értelemben is használatos, mivel a 2015 után keletkezett túraleírások (és az azok alapján tájékozódó túrázók) egy része a Pilisszentlászló és Visegrád között, a Jenő-kunyhó érintésével húzódó és a zöld sáv turistajelzéssel jelölt útvonal teljes erdei szakaszát érti ez alatt a név alatt. (Ráadásul a túraút a Jenő-kunyhótól északra kettéágazik, oly módon, hogy egyik ág megmarad szintútnak, a másik levezet az Apátkúti-patak völgyébe, de több leírás mindkét ágat e név alá sorolja.) Eredetileg azonban a név ennek a túraútnak csak egy kissé rövidebb, valóban ösvényszerűen kanyargó részét jelölte, amely szakasz teljes egészében visegrádi közigazgatási határok között, és végig fokozottan védett területen húzódik.
A Spartacus-ösvényt is magában foglaló túraút Pilisszentlászló központjából északnyugat felé indul és első néhány száz métere a szilárd burkolatú Béke utcán húzódik. A burkolt utca északnyugati végénél van az útvonal nemhivatalos kezdőpontja, bár eredetileg csak az a szintút viselte a Spartacus-ösvény nevet, ami a Lepence irányába induló völgy felső szakaszán ágazik ki az arra vezető, korábban is jelzett turistaútból.[1] A település utolsó házait elhagyva az út erdőbe ér, ahonnan a zöld sáv turistajelzést kell követni. Az ösvény meredek hegyoldalakon kanyarog, eleinte bükk szálerdőben, később ritkás ligetes részen, néhol hatalmas sziklák között. Egy jellegzetes sziklatornyot elhagyva válik először láthatóvá a Duna szalagja a Börzsöny és a Visegrádi-hegység közt. Szépen rendben tartott bükkerdőben éri el az út a Jenő-kunyhót, ahol korábban kettévált egy északi és egy déli ágra; amióta azonban az ösvény turistajelzést kapott, azóta a jelzett út az északabbi irányt veszi célba.
Ezen a szakaszon előbb egy széles kocsiút vezet tovább, majd néhány száz méter után jobbra tér le az ösvény a kocsiútról. Innen a nyomvonal már az Apátkúti-völgy vonalvezetését követi Visegrád felé, de jellege nem változik, továbbra is a meredek hegyoldalban, szintben kanyarog tovább. Hamarosan ismét egy szélesebb szakasz következik, ahol az útvonal egy kocsiutat ér el, de pár lépés után a jelzett ösvény hirtelen balra ágazik el, és tovább kacskaringózik az Apátkúti-vadászház feletti oldalban. Rövidesen egy elágazás következik, ahonnan a zöld sáv (az egykori piros ∆ jelzést felváltva) Visegrád irányába folytatódik, a zöld kereszt jelzés pedig levezet a völgybe, a pisztrángsütőhöz.
A túrázók körtúra jelleggel veszi célba a Spartacus-ösvényt, az ő útvonaluk az Apátkúti-patakot elérve, annak folyásával szembefordulva visszavezet Pilisszentlászló központjába.
Az ösvényt az 1930-as években vadászok alakították ki saját céljaikra. Létezését sokáig igyekeztek titkolni is a túrázók elől, turistajelzés (egy-két rövid szakaszát leszámítva) nem vezetett rajta és túraajánlókban sem szerepelt. Egy időben állítólag seperték is a vadásztársaságok munkatársai, hogy cserkelés közben a vadászok egyetlen gally reccsenésével se keltsenek zajt.[2]
Neve, amit vélhetően az 1960-as években kapott, azzal függ össze, hogy a Helyi Ipari Szövetkezetek Spartacus Turista Egyesülete szerette volna elérni, hogy jelölt turistaút váljék ebből a kényelmes és különleges panorámát nyújtó ösvényből. E törekvésük sikertelen maradt ugyan, mert az illetékes vadásztársaság ehhez a lépéshez nem járult hozzá, az útvonal a rendszeres túrázók körében ettől függetlenül egyre ismertebbé és népszerűbbé vált.
A Turista Magazinban már egy 1972-es híradásban olvasható volt a Spartacus-ösvény név, annak kapcsán, hogy az egyesület „Nusi-pihenő” néven emléktáblával is ellátott pihenőhelyet avatott egyik, az előző évben elhunyt sporttársuk, Árvai Oszkárné ezüstjelvényes túravezető emlékére, az útvonal egyik sziklafalánál található kilátóponton.[3] Ugyancsak az 1970-es évektől kezdve már a turistatérképek egy részén is megjelent az elnevezés.[2]
Turisztikai célú kitisztítása, egyes részeinek megerősítése és információs táblákkal való ellátása 2015-ben történt meg. Kijelölését Forgács Péter, a váci Fitt-Fitt Alapítvány Túraszakosztályának vezetője végezte, az új turistaút ekkor egyúttal turistajelzést is kapott: a korábban Pilisszentlászló és Lepence között húzódó zöld sáv jelzést terelték át erre az útvonalra (a zöld sáv az Apátkúti-völgy északabbi szakaszán magába olvasztotta a korábbi piros Δ jelzést is).[2] Hivatalos avató rendezvénye 2015. szeptember 30-án zajlott, ennek keretében a résztvevők a Jenő-kunyhónál megemlékeztek Peták István televíziós újságíróról, a Magyar Turista Egyesület néhány hónappal azelőtt elhunyt elnökéről is.[4]
2025 őszén azért került az országos médiaérdeklődés középpontjába a túraútvonal (a híradások egy részében tévesen tanösvényként említve), mert itt túrázva tűnt el szeptember első hétvégéjén egy huszonéves lány – a kezdeti információk szerint zavarbaejtő körülmények között[5] – és a közelben találták meg a hónap utolsó napjaiban, három hét eredménytelen keresést követően a holttestét is.
