1. Köves Bérc

A Köves-bérc a Pilis hegység egyik legdélebbi magaslata, közel a hegység keleti végéhez. Annak a hegysornak a része, a Fehér-heggyel és más, kevéssé ismert nevű vagy névtelen kiemelkedésekkel együtt, amelyek a Kevélyek déli előhegyeinek számítanak. Nemcsak a hegy legmagasabb pontja, de lényegében az egész tömbje a Pest megyei Pilisborosjenő közigazgatási területén terül el.

A hegy területének nagy része erdőborítású, olyan mészkedvelő fajösszetételű erdők borítják, mint amelyek a Pilis és a Budai-hegység más, hasonló magasságú hegyein is megfigyelhetők. Hidrológiai szempontból az Aranyhegyi-patak vízgyűjtő területéhez tartozik, déli lejtőinek vizei közvetlenül az itt solymári területen húzódó patakba folynak, míg az északabbi lejtőire hulló csapadék a Borosjenői-patakot táplálják, amely már a főváros határán belül torkollik az Arany-hegyi patakba.

2. Teve szikla

Pilisborosjenő és környéke közkedvelt túrahely, hiszen lenyűgöző természeti környezete és izgalmas látnivalói mágnesként vonzzák a kirándulókat. Ezek egyike a környezetéből merészen kiálló, kettős ágú szirt, a Teve-szikla. Ha a megfelelő szögből nézzük ezt a természeti képződményt, és a képzelőerőnket is bekapcsoljuk, akkor pontosan megértjük, hogy miért is erről az állatról nevezték el.

A dolomitból álló tömböket korábban hévizes oldatok járták át, és kalcittal különösen ellenállóvá cementálták. A kemény kőzet ezért gyorsabban pusztuló környezetéből lassacskán kiemelkedett. Erre a kőbányászat is rásegített, mivel a porló dolomitot murvának fejtették.

4. Egri vár másolata

A sziklaképződménytől egy rövid sétautat követően tűnnek fel a várromok. messzebbről középkori vár maradványainak látszódnak a romok.Közelebbről azonban megfigyelhetők a betonerősítések, hiszen ez egy épített, az 1968-as egri csillagok című film forgatásához emelt díszlet. Várkonyi zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a pilisborosjenő és csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül. A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, amelyet rögtön újjá is építettek. A forgatás 40. évfordulójára 2008 nyarán a vár környékét a pilisborosjenői önkormányzat rendbe hozatta, a falon elhelyezett emléktábla is erről tanúskodik.

5. Kevély-nyereg

Kevély-nyereg Üröm és Csobánka között húzódik mintegy öt kilométer hosszúságban. A piros jelzés végig vezet az egész nyergen. A Nagy-Kevély és a Kis-Kevély visszafelé párhuzamos utakat is kínál, hogy ne legyen annyira "unalmas".

A Kevélyek sorban, Üröm irányából: Ezüst-Kevély, Nagy-Kevély, Kis-Kevély. A Nagy-Kevély 534 méter magas. A Nagy-Kevélyen sok jelzés találkozik. A kis tisztáson, a kéktúra pecsételő helynél válogatni lehet a jelzésekben. Javasolom, egyszer járd végig mindet.

Az Ezüst-Kevély (van aki Ezüst-hegynek szólítja) 415 méter magas. A Kis-Kevély 483 méter magas. Láthatjuk, ha már egyszer felértünk a gerincre, akkor séta van, nem hegymászás. Üröm felől egyáltalán nem vészes.

6. Csúcs hegy

A Csúcs-hegyen lévő, felhagyott kőfejtőben erősen vasasodott, vörös színű, finom szemcsés oligocén (hárshegyi) homokkövet bányásztak. A kőzet erősen repedezett, a repedésekben hidrotermális kitöltések figyelhetők meg, melyek elsősorban baritot és vasoxidokat tartalmaznak. A barit uralkodóan vastagtáblás és csak elszórtan apró csoportokba rendeződő vékony táblákból áll. Az alábbi ásványlista nem tartalmazza a homokkő mikroszkopikus méretű járulékos ásványait!

7. Oszoly-Csúcs

Gyönyörű kilátóhegy Csobánka felett Az idilli fekvésű Csobánka felett magasodó, látványos sziklás hegyek, az Oszoly-csúcs és a Csúcs- hegy könnyen megmászható, népszerű turistacélpontok. Az Oszoly-csúcs vad, vakítóan fehér sziklatornyai a sziklamászók kedvenc gyakorlóhelyei, és a csúcsról feltáruló lenyűgöző panoráma mágnesként vonzza a mezei turistákat is. A könnyű kirándulást végig követik a tanösvény rendkívül informatív és szórakoztató, színvonalas tájékoztató táblái is.

8. Mackó barlang

Az 1800-as években a barlangkutatás szinte kizárólag régészeti célú feltárást jelentett, amely alapja volt a később szerteágazó tevékenységi körű szervezett barlangkutatásnak. Magyarországon az egyik legrégebben „feltárt” barlang a Kis-kevélyi-barlang, más néven Mackó-barlang.

A 65 méter hosszúságú, egy nagyobb teremből, és a belőle induló két rövidebb oldalágból álló barlang, a Kevély-csoport egy részét is felépítő dachsteini mészkőben alakult ki. Kialakulására nehéz megbízható magyarázatot adni, de az bizonyos, hogy a járatok nagy része vízszint alatti oldódással alakult ki. Az északra nyíló bejárat felnyílása után pedig az időjárási és lepusztulási folyamatok is részt vettek a mai arculatának elnyerésében. A víz oldó hatásának nyomait a terembe belépve főleg a mennyezet közelében láthatjuk, üstszerű bemélyedések formájában. Még szembetűnőbb ez a jelenség a jobb oldalon induló kürtő környezetében látható félgömbös oldott felületeken. A terem elkeskenyedő végében felfelé induló kisebb oldalág egy kereszt irányú járatba vezet, amely a közelmúltban a felszínre is felszakadt, majd ismét eltömődött. Ezzel az egykori felső bejárattal együtt a barlang függőleges kiterjedése 14 méter.

9. Szent-Kút (Csobánka)

A Pilisben több helyen is található úgynevezett szentkút, az egyik legkülönlegesebb történettel azonban minden bizonnyal a csobánkai rendelkezik, nem beszélve arról, hogy az erdőkkel, hegyekkel körülölelt, elcsendesedésre tökéletesen alkalmas hely önmagában is varázslatos.

A legenda egy másik változata szerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen egy Mária-kép függött. A fa vérezni kezdett, s ennek hatására kezdődtek meg a búcsújárások.

Egyik legendája szerint 1842-ben egy pásztornak, aki a Pilis erdejében legeltette nyáját, Mária jelent meg a forrás miatt mocsaras helyen, de olyan történet is létezik, mely szerint a favágók kivágtak itt egy fát, amelyen Mária-kép függött, így a fa vérezni kezdett. Bár már a jelenés előtt is gyógyító szerepet tulajdonítottak a forrásnak, ezután nevezték el Szentkútnak, illetve Mária-kútnak, és éppúgy, ahogy egykor, ma is hívek sokasága keresi fel, hogy zöld ágat vigyen haza, illetve a forrás vizét kortyolva vagy azzal mosakodva - például szemeit mosva - reméljen enyhülést, gyógyulást fizikai és lelki sebeire. A forrásnál ma egy kis kápolna is áll - a 19. század közepén építtette egy budai és egy pesti német asszony -, emellett lourdes-i barlangot is emeltek fölé.

A hely fő búcsúja Sarlós Boldogasszony napján van júliusban, de máskor is előszeretettel látogatják, a búcsújárók honlapja szerint főként szombatonként, azt ugyanis Mária napjának tartják.

Bővebben : http://www.bucsujaras.hu/csobanka/