---

1. Holdvilág-árok

A Holdvilág-árok rejtélye

A Holdvilág-árok a Pilis legromantikusabb helyeinek egyike. Jó fél órás séta után, távol az autók zajától, a természet mindent átölelő nyugalmától halad az ösvény az árokban, s a fák közt magas, titokzatos sziklafal bújik meg. A Pilis máig az egyik legszakrálisabb helyként számon tartott vidék Magyarországon, lépten- nyomon a múlt, a magyar őstörténet és a vallás színhelyei tárulnak a látogató elé.

A föld szívcsakrája

A Pilisben másfajta erőtér uralkodik, mint a hétköznapok sblonos helyszínein, itt megnyugszik a lélek, és feltöltődik a test. Átkerül egy másik dimenzióba, ahol joggal teszi fel a múltra és a spirituális erőtérre vonatkozó kérdéseket. Dobogókő, a Föld Szívcsakrájának a jelenléte pedig önmagáért beszél. Pomáztól északnyugatra, mintegy 6 kilométer távolságra a Pilisi Tájvédelmi Körzet délkeleti csücskében emelkedik a Nagy Csikóvár, ennek déli lejtőjén húzódik meg a Holdvilág-árok. A kőmeder, a Holdvilág-árok természeti képződmény. Felső részén egykor víz folyt, a patak most keresztül folyik Pomázon, azon a településen, amelyet az írásos emlékek Etczelburgnak, Attila városának említenek. Pomáz határában a “Születő fény háza” emlékmű hirdeti azt a helyet, ahol Attila, majd később Árpád magyarjai átkeltek a Dunán. A későbbi korok megtörtént eseményei is megelevenednek, 1213-ban II. Endre feleségét, Gertrúdot meggyilkolták a lázadó urak, s holttestét a közeli Pilisszentkereszt mellett található ciszterci kolostorban temették el. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostort építettek a Holdvilág-árok bejáratánál

Ősi kultuszhely

A turistatérkép így jelöli a Holdvilág-árkot. Az emlékezet a kereszténység előtti, ősi, magyar hitvilág kultikus helyeként tartja számon ezt a helyet. Egyes feltételezések szerint itt temették el Árpád fejedelmet. Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye merre található: “Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból a Pozsony alatt szerzett sebesülése következtében. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak.” E forrás alapján indult el Sashegyi Sándor (1900-1958) régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját is. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már többször végeztek régészeti feltárásokat folytattak. Az 1939-es év folyamán a Holdvilág-árokban egy hatalmas faragott sziklafalat tártak fel, és előkerült egy kehelytartó sírszobornak a töredéke, szarvas- és lócsontok, valamint egy 65 év körüli asszonynak a csontváza, közelében méregpohárral, a napraforgó szirmaihoz hasonlító perzsa kristálykehellyel, de Árpád sírját nem sikerült megtalálni. Az értékes leletek a háború alatt eltűntek a Nemzeti Múzeumból. 1960-ban újabb ásatások indultak, akkor középkori leleteket és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilág-árok helyén valaha középkori település állt. A sziklafalon, ahol Sashegyi Árpád a fejedelem sírját kereste, találtak egy sziklába vájt, lépcsős lejáratú folyosót is, háromszög alakú bejárattal. Ennek a végében valóban sírhelyhez hasonlítható terem van kialakítva, a bejárattól számítva mintegy 5-6 méter mélységben, innen kürtő nyílik a felszínre. Nem zárható ki, hogy ez lett volna Árpád fejedelem sírkamrája, ám a néphagyomány szerint ezt az üreget egy Weiszlich nevű betyár készítette a maga és társai számára – búvóhelyül. 1980-ban Mihnai Attila folytatta a kutatást, de nem sikerült bizonyítékot találnia a Holdvilág-árok mondáiról. Legutóbb Szörényi Levente zeneszerző folytatott itt kutatásokat, emberi kéz munkájára utaló csontokat, ólom, vas, és szenes kőmaradványokat találtak. Előkerültek II.- III. századi római kori cserepek, és egy nem Bécsben készült, XV. századi mesterjegyes grafitos redukált fazék. A sziklafalban látható két bemélyedés, amolyan szobortartó -féle üregek mibenlétére pontosan még nem derült fény fülkeként funkcionálhatott, a szakirodalom kaptárfülkeként határozza meg leginkább, datálásuk pedig a XI. és a XV. század közé tehető. Azon feltételezés esetén, miszerint a hely kőfejtőként működött egykor, érdekes, hogy a megtalált eszközök és azok helyzete mind arra utal, hogy valami miatt gyorsan el kellett hagyni a terepet, szinte pánikszerűen. Fent, a terasz tetején még a kőben benne maradt ékeket is találtak a kutatás során.

Pálosok

Sashegyi egyik feltételezése szerint, a pálos szerzetesek a Holdvilág-árokbéli barlangokban töltötték a legenda szerinti három esztendőt, mielőtt onnan kijőve Özséb, volt esztergomi kanonok megalapította a máig egyetlen magyar szerzetesrendet. Ebben az esetben joggal merül fel a pálos lelkiség, és a magyar ősvallás kapcsolódásának lehetősége, amire egyelőre nincsen elfogadható válasz. Addig is marad a találgatás és a látvány megtapasztalása a titkokkal övezett és csodaszép nevet viselő Holdvilág-árokban.

Linkek :

https://rejtelyekszigete.com/holdvilag-arok-rejtelye/

https://sites.google.com/site/titkosmagyarostortenet/

Videók:

https://www.youtube.com/watch?v=t_pnzQF0MYc&ab_channel=szekely7788

https://www.youtube.com/watch?v=MWo_mBAu9-U&ab_channel=zoli7006

---

2. Tölgyikrek - Lom hegyi nyereg

---

3. Lajos-forrás

Lajosforrás a Pest megyei Szentendre egyik külterületi városrésze, a tágabb értelemben vett Pilis, pontosabban a Visegrádi-hegység erdei között, a Bölcső-hegy oldalában. Nevét a hegytömb legbővebb vizű forrásáról, az itt fakadó Lajos-forrásról kapta. A szentendrei szerbek korábban Dobrá vodának nevezték a forrást, ennek magyarításával jött létre a területre ugyancsak használt Jóvíz-dűlő vagy Jóvízűmajor elnevezés.

A Bölcső-hegy tömbjében jó néhány forrás fakad, részben szentendrei, részben pomázi területen (pl. Kékvízű-forrás, Háziipari-forrás, stb.), ezek közül a legnagyobb vízhozamú mindig is a Lajos-forrás volt, amit ezért már évszázadok óta számon tart a környék lakossága. Egyes hagyományok szerint a forrás neve Nagy Lajos király nevét őrzi, mivel szeretett vadászni ezen a környéken. Valószerűbb verziója a név keletkezésének, hogy a forrás 1908-as foglalásakor az azt elvégző Magyar Turista Egyesület a terület akkori földbirtokosa, báró Podmaniczky Lajos után adta az elnevezést.

---

4. Kő hegyi menedékház

Szentendre és Pomáz közigazgatási területének határán fekszik a Visegrádi-hegység délkeleti „végváraként” is értelmezhető Kő-hegy. Az említett települések felől közelítve valóban látványos sziklaletörések hívják magukra figyelmünket. A hegy lapos fennsíkján található Kő-hegyi menedékház, amely ugyan nem a legrégebbi, nem a legmagasabban fekvő, és nem is a leginkább elszigetelt turistaház az országban, mégis hűen idézi a magashegyi menedékházak hangulatát. Aki betér ide, bizony hajlamos lesz megfeledkezni arról, hogy a térkép tanúsága szerint egy mindössze 367 m magas kiemelkedésre kaptatott fel, és nem egy alpesi vagy kárpáti hegycsúcsra. A bakancsot jól befűzve indulhatunk a Holdvilág-árok, Dömör-kapu vagy Lajos-forrás felfedezésére, és ez csak pár ötlet a számos kedvelt célpont közül.

Linkek

https://parkerdo.hu/turizmus/turistaszallasok/kohegyi-czibulka-janos-menedekhaz/

https://magyarturistaegyesulet.hu/menedekhazak/czibulka-janos-menedekhaz-kohegy/

---

Petőfi pihenő

A Kő-hegy egyik nevezetessége a hegytető agyagos horpadásában kialakult tó. Hajdanán csónakázni is lehetett a mocsári növényekkel tarkított víztükrön, de napjainkra már csak hóolvadás után találunk benne némi vizet. A régi partvonalra az idős fűzfák utalnak, manapság már a tómederben is fák nőnek. Ettől a szinte már feledésbe merült kő-hegyi érdekességtől nem messze sokkal pazarabb látványt nyújt a Petőfi-kilátó, ami azért lett elnevezve a híres költőről, mert ő maga is ezekről a sziklákról szemlélte 1845-ben az alattunk elterülő tájat.

Itt, a kilátónál találjuk „Napóleon kalapját”. A Kő-hegy Pomáz felé eső jellegzetes andezitszikláját nevezik így, ami a környezeti hatásoknak kevésbé ellenálló kőzetrétegek folyamatos kopásával jött létre. A kalapos kőoszlopon kívül többek között rálátni innen Pomáz házaira, a szemközti Kevélyek vonulatára, valamint a Dunára is.

---

5. Nagy-Csikóvár

A Nagy-Csikóvár a Pilis egyik magaslata a Pest megyei Pomáz és Szentendre határvidékén. 556 méter magas csúcsát a Pomáztól Dömörkapuig vezető, a környék több hegycsúcsát érintő zöld háromszög jelzésű turistaút érinti, de a térségben számos egyéb látnivaló is található, melyeket jó néhány további turisztikai útvonal is érint. A környék legnépszerűbb turistacélpontjai közé tartozik a Holdvilág-árok és a Lajos-forrás.

---

6. Oszoly-Csúcs

Gyönyörű kilátóhegy Csobánka felett Az idilli fekvésű Csobánka felett magasodó, látványos sziklás hegyek, az Oszoly-csúcs és a Csúcs- hegy könnyen megmászható, népszerű turistacélpontok. Az Oszoly-csúcs vad, vakítóan fehér sziklatornyai a sziklamászók kedvenc gyakorlóhelyei, és a csúcsról feltáruló lenyűgöző panoráma mágnesként vonzza a mezei turistákat is. A könnyű kirándulást végig követik a tanösvény rendkívül informatív és szórakoztató, színvonalas tájékoztató táblái is.